Községek Magyarországon
fejlec

Tarnaméra község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Hevesi kistérség
Lakosság: 1573 fő
Terület: 28.26 km2
Népsűrűség: 55,66 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Tarnaméra Gyöngyös és Heves városok között helyezkedi el, Budapesttől 100 kilométerre, Egertől 45 kilométerre, nem messze az M3-as autópálya nagyfügedi lehajtójától.

Története

Tarnaméra jelenlegi nevét csak az utóbbi évszázad óta viseli. A község első írásos említése 1365-ben történik Myra néven, majd később Méra, majd Vakméra, később Szentmártonméra, valamint nevezték még Egyházasmérának, Vakmérának, Mezőmérának Felsőmérának, Mirének, majd az Almásyak beköltözése után kapta a Méra nevet.

Tarnaméra megalakulásától (kb. az 1300-as évektől) 1701-ig több nemes birtoka, majd 1701-től lettek az Almásyak a földbirtokosai, mintegy 200 éven keresztül. Még az Almásyak előtt, 1687-ben elpusztult a település, lakatlanná vált. A dinasztia azonban újraépítette, és újból benépesítette. Majd 1705-ben a labancok újból elpusztították. Az Almásyak azonban 1711-ben ismét hozzáláttak az újratelepítéshez. Így egyre többen költöztek ide.

Az Almásy család helybeli múltjára az általuk épített Almásy kastély emlékeztet.

A XX. század elején már több egyesület és szövetség működött a községben. Voltak köztük tűzoltó egyesületek, lövész egyesület, pénzügyi szövetkezetek.

A lakosság többsége a mezőgazdasági termelésből élt. Azonban iparosok és kereskedők is szép számmal éltek itt. Az idő múlásával egyre több szövetkezet alakult meg, valamint a helyi posta is létrejött.

1931-ben épült ki az elektromos hálózat.

Az előző rendszer nyomai ekkor egyre jobban láthatóak voltak Mérán. Egyre több szövetkezet alakult, több TSZ is létrejött. Erősen látszódott, hogy a rendszer egyre jobban erőltette a földművelés minél nagyobb szinten történő felvirágozódását.

1950-ben megalakult a községi tanács. Az elkövetkező időszak jelentős változást hozott a község életébe. A Holt-Tarnán, s a nagy csatornákon 3 hidat újjáépítettek.

A közelmúltban történt a Tarnamérai Srandfürdő medencéjének feszített víztükrűvé alakítása, vízforgató és -tisztító berendezést szereltek be, valamint felújították a főútvonalakat.

Nevezetességei

  • Almássy-kastély, benne az országban elsőként létrejött Magyar Rendőrmúzeum.
  • Tarna-híd, barokk Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Strandfürdő.
  • Barokk stílusú római katolikus temploma, melynek különlegessége a hajó alakú oltára.

Következő községek

Tarnaszentmária | Tarnaszentmiklós | Tarnazsadány | Tárnok | Tárnokréti | Tarpa | Tarrós | Táska | Tass | Tát | Tata | Tatabánya | Tataháza | Tatárszentgyörgy | Tázlár | Téglás | Tékes | Teklafalu | Telekes | Telekgerendás | Teleki | Telki | Telkibánya | Tengelic | Tengeri | Tengőd | Tenk | Tényő | Tépe | Terem | Terény | Tereske | Teresztenye | Terpes | Tés | Tésa | Tésenfa | Téseny | Teskánd

További községek

Batyk | Nagykapornak | Tápióság | Gyékényes | Hegyesd | Szellő | Nyírkarász | Dunaszeg | Kercaszomor | Pellérd | Laskod | Románd | Magyarföld | Murakeresztúr | Komlóska | Mesteri | Mikófalva | Fábiánsebestyén | Szentantalfa | Tinnye | Hosszúvölgy | Sé | Szepetnek | Rábasebes | Gyűrűs | Sály | Dömsöd | Csarnóta | Pócsmegyer | Gyönk | Csapod | Szakonyfalu | Szamosújlak | Békésszentandrás | Iszkáz | Farkasgyepű | Csákánydoroszló | Maroslele | Jósvafő | Markaz | Anarcs | Budajenő | Tapolca | Komlósd | Szúcs | Gégény | Adony | Gagybátor | Besenyőd | Balogunyom